Hogyan tudok segíteni?

Az életem során nagyon sok és nagyon sokféle emberrel találkoztam már. Ezek között volt olyan, akinek tudtam segíteni, s volt olyan is akinek nem. Ami egy természetes jelenség.

Nem vagyok Isten, s nem gondolom azt, hogy mindig és mindenkire hatással tudok lenni. Csak annak tudok bármilyen módon segíteni, aki valamilyen módon nyitottá válik énrám.

Ennek természetesen az is következménye, hogy olyanoknak is tudtam segíteni, akik másoknál már kudarcot vallottak. De mivel felém megnyíltak, ezért én tudtam változást elérni.

A változás kulcsa

Ahhoz, hogy bárkinek segíteni tudjak, ahhoz a hozzám fordulóknak is tennie kell érte. Én senkit nem tudok sem sikeresebbé, sem boldogabbá, sem kiegyensúlyozottabbá tenni. Bocsánat varázsolni! 🙂

A változás kulcsa mindig az ember. Pontosabban saját magunk. Minden egyes ember, minden egyes történet formálódik a közös munka során. Formálódik az, aki hozzám fordul, s természetesen én magam is. S ez így van jól.

Már amikor középiskolásokat tanítottam, akkor is fontos volt számomra, hogy ne csak a diák tanuljon, hanem én is. Mert ez garantálja azt, hogy nem válik rutinná a munkám, s holnap többet tudok adni, mint tegnap.

A múltunk emlékei nem alkotnak egységes egészet, apró kavicsok módjára sokfélék, s hathatnak egymásra.

A változás = kihívás

Amikor meghallják az emberek azt a szót, hogy változás, egy hatalmas dologra gondolnak. Égbe kiáltó terveket szőnek, vagy olyan gyorsan kezdenek futni az ellenkező irányba, hogy a fotonok is csak loholnak utánuk.

A valódi változás viszont nem ilyen.

A valódi változás, az egy folyamat, mely rengeteg apró lépésből áll. Olyan lépésekből, melyek önmagukban sokszor semmiségnek tűnhetnek, vagy önmagukban nem is jelentenek hatalmas kihívást. De a lényeg nem az egyes lépésekben van, hanem abban a folyamatban, mely valahonnan valahová visz.

Sokszor a hozzám fordulók nem is értik, miért egy adott irányba indulok el, látszólag teljesen független témához hozzányúlva. De visszatekintve mindannyian hálásak azért, hogy nem hagytam azt az irányt, amit ésszel előre kitaláltak, s amivel talán évek óta meddőn küszködtek.

A változás öröme

A változásnak van egy olyan – örök érvényű – mondata, amit egy amerikai úriembertől hallottam sok-sok évvel ezelőtt. Sajnos már nem emlékszem a nevére:

Ahhoz, hogy megváltozzon az életünk, meg kell változtatnunk az életünk.

Lefordítom, mert annyira hülyén hangzik. Ha ugyanazok akarunk maradni, akik ma vagyunk, és meg akarunk szabadulni a problémáinktól, akkor a lehetetlennel próbálkozunk.

Ahhoz, hogy megszabaduljunk a problémáinktól, ahhoz meg kell változtatnunk mindazon cselekedeteinket és viszonyulásainkat, melyek folyamatosan nehezebb és nehezebb helyzetbe sodornak bennünket.

Nem kell hozzá feladnunk az értékrendünk, a vallásunk és a személyiségünk főbb pontjait, de néhány bajt hozó vélekedésünktől és reakciónktól érdemes búcsút vennünk.

Nem attól lesz jobb az életünk, hogy valamilyen vallást, politikai nézetet, vagy pszichológiai irányzatot követünk. Hanem attól, hogy megnézzük azt, mivel tesszük tönkre a mindennapjaink, s elkezdjük a zavart hozó szokásainkat átformálni. Egyeseket elhagyni, egyeseket pedig másként használni.

Ilyen módon tudok másokat támogatni az életükben.

Kezdjen el végre élni 3 lépést megtéve!

Mutasd meg az ismerőseidnek is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*